Jogsegély-szolgálatunk nemrég szerzett közvetlen tapasztalatot a családbafogadó gyámság jogintézményének működéséről. Mivel ez több ügyfelünk számára is érdekes lehet, bemutatjuk, mi is ez a jogintézmény.
Kati és Éva (a neveket megváltoztattuk) együtt vállalt gyermekeket: tíz évig éltek együtt, és mindketten szültek egy gyermeket. Mivel kapcsolatuk megromlott, úgy döntöttek, hogy felbontják bejegyzett élettársi kapcsolatukat és különköltöznek. Ugyanakkor azt szerették volna, hogy a most 4 és 6 éves testvérek ne váljanak el egymástól: továbbra is Katival lakjanak, aki eddig is több időt töltött velük, de persze Éva is rendszeresen tarthassa velük a kapcsolatot.
A nehézséget az jelenti, hogy a helyzet jogi rendezése nélkül Kati és a gyermek közötti viszony nem tisztázott, nem tud a gyermek érdekében például az iskola vagy az egészségügyi intézmények felé eljárni. Meghatalmazások aláírásával ez elvileg orvosolható, de az ügyintézést igencsak megnehezíti. A másik megoldás lehetett volna, ha Kati örökbefogadja a gyermeket, ebben az esetben viszont Éva teljesen kizáródik a gyermek életéből, még kapcsolattartásra sem jogosult.
A választás végül a családbafogadó gyámi státuszra esett. Ez általában akkor jelent megoldást, amikor egy gyermekről a szülei ideiglenesen nem tudnak gondoskodni, de a rokonaik, vagy a barátaik közül valakit megkérnek, hogy átmenetileg nevelje gyermeküket. A fent leírt esetben esetben a nem vérszerinti szülő nyer így családbafogadó gyámi státuszt. Ezt a gyámhatóságnak természetesen el kell fogadnia. Katit és Évát Jogsegélyszolgálatunk munkatársa elkísérte a gyámhatósági meghallgatásra, amely a lehető legsimábban zajlott: Kati az addig Évával közösen nevelt nem vérszerinti gyermekének gyámja lett.
A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), 4:187. §-a alapján „a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére (...) a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll”. A befogadó “család” természetesen egy személy is lehet. A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, és e feladatok ellátását maga is vállalja.
A családbafogadás ideje alatt a (vérszerinti) szülő szülői felügyeleti joga szünetel, ugyanakkor megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog: hozzájárulása szükséges tehát a gyermek lakcímváltozásához, az óvodai vagy iskolai beíratkozáshoz. Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a (vérszerinti) szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.
A családbafogadás feltételeinek fennállását a gyámhatóság évente felülvizsgálja. A családbafogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti. Így tehát Kati bármikor dönthet úgy, hogy a gyermek nevelését a továbbiakban ő vállalja.
A családbafogadó személy jogosult a következő pénzbeli ellátásokra: családi pótlék, a családbafogadó gyám részére megállapítandó rendszeres pénzellátás (ennek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a), illetve évente két alkalommal gyermekenként 8400 Ft összegű pótlék.
A válás mindig nehéz, és különösen az, ha gyerekek is érintettek a család felbomlásában. Fontos, hogy az érintett párok minden lehetőségről tudjanak, ami segítheti őket a legjobb döntés meghozatalában.
Kérdéseitekkel forduljatok a Háttér Jogsegély-szolgálatához: